Eddigi életemben mindig ügyeltem arra, hogy a megfelelő embereknek megfelelő ajándékot adjak.

Gyerekkoromban persze ugyanúgy kedveskedtem a szeretteimnek, mint más gyerek szokott: rajzoltam valami szépet, kihímeztem egy kis kendőt. Anyukám születésnapjára virágcsokrot kötöttem. A gyerekeknek senki sem ad szülinapi ajándék tippeket, maguk találják ki, mivel szerezzenek örömet másoknak.

Általában sikerül is megörvendeztetni az alanyt, hiszen a gyerekek olyan bájosak és kedvesek lennek tudni, hogy már a mosolyuk is igazi ajándék. Bár minden gyerek mindig mosolyogna, azt hiszem akkor sokkal szebb lenne a világ. Amikor már nagylány voltam és némi zsebpénzhez jutottam, a barátnőimmel beszéltem meg minden gondomat. Sok jó szülinapi ajándék tippet kaptam tőlük. Igaz, rendszerint el kellett vetnem az ötletet, mert a zsebpénzem nem gyúlt össze arra a napra, amikor kellett volna. Ráadásul a felnőttek – főleg édesanyám – mindig azzal hárították el az ötleteimet, hogy ne költsem rájuk a pénzemet. Természetesen szót fogadtam.

Anyaként érdekes módon soha sem okozott gondot, hogy kitaláljam, a családomban kit mivel lepjek meg. Nem volt szükségem többé születésnapi ajándék tippekre. Arra viszont ügyeltem, hogy az ajándékok ne csak hasznosak legyenek, hanem a gyerekek örüljenek is neki. A hasznos dolgok közé feltétlenül került egy kis szórakoztató apróság, haszontalan holmi. Nem az ára volt a lényeg, hanem a mérete. Ezt javaslom mindenkinek, akinek fejtörést okoz a gyerekek megajándékozása. Minél kisebb a gyerek, annál jobban kedveli a nagy csomagokat, és ahogy idősödik – ezzel én is így voltam – annál inkább tudja, hogy a kis csomagokban vannak a nagy értékek. Persze anyagi vonatkozásban, nem érzelmileg.

Érdekes módon, amikor férjem, vagy gyerekeim ajándékot vásárolnak nekem, mindig én adom a születésnapi ajándék tippeket. Nem közvetlenül, hanem elejtett mondatokkal. Finoman jelzem például,  hogy láttam egy nagyon szép szoknyát, vagy pólót, de sok csomag volt nálam, és nem volt kedvem próbálgatni. Még a méretet is megemlítem az árával együtt, hogy felmérhessék a lehetőségeiket. A gyerekek általában veszik is a lapot.

Történt egyszer, hogy a férjemnek is beültettem a bogarat a fülébe, ugyanis szükségem volt egy nagyon jó parfümre. Megkaptam, és nagyon örültem neki, hogy értette a célzást. Igen ám, de attól kezdve - minden alkalomra,  névnapitól a karácsonyi ajándékig – éveken át mindig parfümöt vett nekem. Előfordult, hogy még csak nem is tetszett az illata.

Azóta nem adok neki születésnapi ajándék tippeket.