Amikor fiammal várandós voltam, sikerült felszednem 24 kiló többletet. Igaz, nem tagadtam meg magamtól semmit.
Faltam az édességet, az üdítőt, a szalonnát, és minden olyan ételt, amit úgy általában sem volna szabad túlzásba vinni, pláne nem terhesség alatt. Mindennek ellenére a szülés után valami rejtélyes okból kifolyólag turbó fogyást sikerült elérnem annak dacára, hogy – bár nagy szégyen ilyesmit bevallani – egyáltalán nem végeztem semmilyen testmozgást, és szinte egyáltalán nem figyeltem oda az étrendemre.
A második terhességem során mindössze 9 kilót híztam, de ezt a többletet már soha többé nem sikerült leadnom. Ez azért érdekes, mert akkoriban jóval többet mozogtam, mint addig bármikor (kivéve persze az iskolás éveket, mert a suliban ha akartam, ha nem, tornázni kellett és pont).
Hallottam, hogy a turbó fogyást a megfelelő diétával két hét alatt el lehet érni. A lényeg az, hogy a szervezet minél több zsírt égessen el, és az anyagcsere felgyorsuljon. Lehet szedni táplálék kiegészítőket, – na ezzel nekem már van is egy kis gondom – amelyek biztosítják, hogy testünk a nélkülözhetetlen fehérjemennyiséghez hozzájuthasson. A turbó fogyás lényege - a turbó diéta hívei szerint – egy tulajdonképpeni léböjt kúra. Táplálék kiegészítők nélkül –szerény véleményem szerint - közönséges koplalás. Ezért ezt a módszert nem tekintem a számomra ideális megoldásnak.
„Namármost”! Fogynom márpedig feltétlenül muszáj. Mégpedig turbó fogyást kellene produkálnom, mert itt a jó idő, és az egyre lengébb öltözet nem kifejezetten előnyös, ha az ember rendelkezik némi súlytöbblettel. A cél érdekében mindenféle módszerrel próbálkozom. Szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Alig ismerek olyan nőt, aki elégedett lenne a testén elhelyezkedő zsírpárnákkal. Vannak persze olyan nők is, akiket én kifejezetten véznának látok, és mégis nyafognak a túlsúlyuk miatt. Azért sem vitatkozom velük, és nem szerzem meg nekik azt az örömöt, hogy cáfoljam magukról alkotott képet.
Szóval próbálkozom. Kétszersült sovány sajttal, retekkel. Nagyon finom, mondjuk két-három napig. Zöldség, gyümölcs délelőtt. Nagyon egészséges, viszont éhen pusztulok, ha nem kilószámra eszem belőlük. Utóbbi megoldás viszont túl költséges. Káposztaleves kúra. Ezt is nagyon szeretem, de a negyedik-ötödik nap környékén már a hátam közepére sem hiányzik, és majd’ elpusztulok egy szelet kenyérért. Vagy legalább egy száraz kenyérhéjért!
Aztán este, vacsora után, amikor fekszem az ágyban, és a reklámokban feltűnő gyönyörű, vékony csajszikat látok, megint elgondolkodom. Tulajdonképpen én is kinézhetnék így.
Lehunyom a szemem, és arról ábrándozom, milyen tökéletes turbó fogyás lenne este zsírpárnákkal lefeküdni, és reggel karcsú derékkal ébredni.
|