feerke küldött három linket, amelyek a youtube-ra visznek, és három "magyar népmesét lehet megnézni, ha rájuk kattintasz. Az elérhető linkeket itt találod.
Nekem sok minden eszembe jutott ezekről a videókról.
Bár nagyon szerettem ezt a sorozatot, azért mindíg megdöbbentem a rajzokon, és bevallom, hogy sok évvel ezelőtt nem is értettem, hogy miről szólnak a képek. Ha egész őszinte vagyok, - és én mindíg az vagyok - tulajdonképpen ha nem hallom a szöveget a mesemondótól, szerintem, még a mai napig sem érteném a meséket a rajzok alapján.
A mesélő (Szabó Gyula) érdeme volt, hogy mégis érthetőek és élvezhetőek voltak a filmek.
Ami ezekben a "feldolgozásokban" megfogott, az a beszélő tehetsége. Nem tudom, a szavak mennyire spontán jöttek, vagy a gondolatok mennyire maguktól "robbantak" ki a srác fejéből, de nagyon tehetségesnek tartom.
Mindíg is szerettem ezt a stílust, mert nagyon szórakoztatónak találom, amikor a képeken régi történetet látok, a szöveg pedig nagyon is a mai szóhasználattal épül fel. Ez az ellentmondás tetszik a Gyalog galopp, vagy a Brian élete filmekben is a legjobban. Persze lehet sorolni még ezeket, de hirtelenjében ez a kettő jut eszembe, mert a mai napig is nagyokat tudok röhögni rajtuk. 
