"A véznácska parasztlány, Édes Anna Pestre szegődik, Vizy méltóságosékhoz. Igénytelen, dolgos, készséges teremtés, nem lop, nem eszik sokat, nem töri az edényeket – „eszményi” cseléd. Még a szerelem is csendben, a cselédsor szabályai szerint esik meg vele: a méltósága unokaöccsének vaságyra jön kedve, s néhány nap múlva nem marad más Annának, csak a keserves eszmélés és az embertelen testi kín. A tragédia váratlanul következik be: egy éjszaka Édes Anna meggyilkolja a gazdáit. Kíméletlenül, majdnem közönyösen, mint aki feladatot hajt végre. Miért tette? Hiszen „jól bántak vele”, „semmi baja sem volt” – sopánkodtak az ismerős méltóságák és cselédlányok. Csak az öreg beteg doktor érez valamit az igazságból: „…Nem úgy bántak vele mint egy emberrel, hanem mint egy géppel.. Cudarul bántak vele..” Kosztolányi regénye a huszadik század magyar prózájának legjelentősebb alkotásai közé tartozik. A humánum, a részvét szólal meg lapjain" (moly.hu)

A teljes filmet megnézheted, ha a linkre kattintasz.

"A helyszín II. Endre udvara. A király feleségének, Gertrúdisnak van egy Ottó nevű öccse. Ottó szerelmes lesz Bánk bán feleségébe, Melindába. Ottó ezzel kapcsolatban kikéri Biberach véleményét, vajon Melinda viszonozni fogja-e közeledését. Biberach egyértelműen válaszol, Melinda tisztességes, szerető feleség, semmiért nem hagyná el férjét. Ottót azonban nem érdekli ez az akadály." (olvasonaplo.co.hu)

Őszintén mondhatom, hogy ez a mű életem egyik legnagyobb élménye volt. Mind a darab maga, mind a belőle készült opera - egyszerűen csoda. Feltétlenül el kell olvasni!

Simándy József előadásában itt nézhetitek meg a Hazám, hazám c. áriát az operából.
Szerintem soha többé senki nem fogja úgy énekelni, mint ő. Csodálatos ember volt, akit megsirattam, amikor elment. Egy olyan igaz magyar, aki nem verte a mellét, hanem egyszerűen csak méltó módon élt.

"Isten megteremti a világot és az angyalok kara dicsőíti ezért. Ám egy közülük, Lucifer, megtámadja őt, szembefordul vele. Kiválik az angyalok közül és mindenhol ellentétet akar szítani. Isten neki adja a tudás és halhatatlanság fáját az Édenben. Lucifernek ez a kis föld is elég, hogy megteremtse a tagadást." (olvasonaplo.co.hu)

Ez a pár sor részlet az 1. színből. A tragédia 14 színből áll, és igen elgondolkodtató dolgokat feszeget. Rengeteg féle feldolgozásban láthattuk már, és elég sok vihart aratott némelyik variáció. Ezt akkor sem úszhatod meg, ha nem igazán szeretnéd elolvasni. Jobb a békesség, úgy hogy rajta!

(valaki szegény Madáchot Istvánra keresztelte. Nem én voltam:)

"Az áruló-nak Görgey, a 48-49-es szabadságharc tábornoka a hőse; harminckét éves korában olyan hadvezér, amilyen a Hunyadiak óta nálunk nem született. Kossuth azonban a világosi fegyverletétel után a harc elvesztésének az ódiumát is rája dobja. Ugyanerről a témáról néhány évvel előbb Illyés Gyula is írt drámát; az én darabom azonban nem az övével vitázott, mint első olvasói hitték, nem is a két nagy ember párbaja érdekelt, hanem hogy miképp lehet egy olyan vádat, melynek piciny részét a túl érzékeny lelkiismeret is igazolja, egy hosszú életen át mégiscsak elviselni. A dráma nem is a szabadságharc alatt játszódik hanem utána, Görgey internáló helyén, Klagenfurtban, s abban a pillanatban veszi kezdetét, amikor az osztrák kormány Görgey tábornoktársait, az aradi tizenhárom vértanút fölakasztatja, s az orosz fővezér közbenjárására kegyelmet kapott Görgey ráeszmél, hogy vele kapcsolatban az első kérdés, akármeddig él s halála után is az lesz most már, hogy áruló volt-e" (moly.hu)

Ez napjaink nagy kérdése is. Ki áruló, ki nevez másokat árulónak?

"Anyegin egy jómódú, nemesi család sarja, aki tizennyolc éves korára már kész úriember. Kiválóan társalkodik, táncol, udvarol és ismeri az alapvető illemet. Unalmas nagyvárosi életet él, sokat jár balett előadásokra és társasági összejövetelekre, értelmetlenül szórja a pénzt. Nagybátyja azonban megbetegedik, ezért vidékre utazik. Miután megörökli az itteni kastélyt, elhatározza, hogy új életet kezd." (olvasonaplo.co.hu)

Őszintén szólva életem kudarca volt ez a mű. Csak nagyon sokára sikerült elolvasnom, még véletlenül sem akkor, amikor ezt elvárták tőlem. Azért próba, szerencse, talán Te okosabb leszel, mint én voltam a Te korodban!

" Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon „kompromittálták”, az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. " (moly.hu)

Fiatalok! Ajánlom figyelmetekbe a könyvet. Próbáljátok meg összeilleszteni a Mikszáth által leírt világot, és napjainkat. Szerintem nem lesz nehéz annak, aki nyitott szemmel és nyitott füllel járkál a világban!

"A mű főhőse Akakij Akakijevics, aki egy egyszerű hivatalnok. Munkája nagy részét a másolás teszi ki, de igazán nem is ért máshoz. Senki nem tiszteli érdemeinek megfelelően, pedig lelkiismeretes és precíz ember. Élete ezért monoton és egyhangú, bár ő ezzel elégedett." (olvasonaplo.co.hu)

Higgyétek el, hogy a kötelező olvasmányok nem feltétlenül olvashatatlanok! Ha egy percre félreteszitek az ilyesfajta előítéleteket, akkor hamarosan rájöttök, hogy már megint igazam van :)
Gogol művének főhőse napjainkban már nem igen boldogulna, de történetének tanulságát melegen ajánlom mindenki figyelmébe!

"Bált rendeznek a Capulet házban, amire titokban elmegy az ifjú Montague Rómeó is, barátaival együtt. Az esten találkozik Júliával, Capulet úr lányával, és azonnal beleszeret. Rómeó a bál után – a Capulet-ház kertjébe lopózva – hallja meg Júlia szavait, aki arról kesereg, hogy a még el sem kezdődött kapcsolatukban milyen gondot jelent a két család viszálya" (wikipédia)

Természetesen szinte mindenki ismeri valamilyen formában a szerelmesek történetét, de aki igazán kíváncsi rá, annak tényleg el kell olvasnia a tragédiát. Mit veszíthetsz? Legfeljebb a tudatlanságodat :)